Itt a nyár!

Hiába lassan július, nekünk most jön csak az igazi nyár, egy hete volt az utolsó vizsgám, aminek szerdán tudtam meg az eredményét, így én azóta veszem úgy, hogy vége ennek a hajtásnak. Jelentem, mind a 11 vizsgán túl vagyok, jobbak lettek, mint amikor dolgoztam... Pár kettes, a többi 4-5, hármast nem is kaptam idén. Persze én abszolút a csak legyen meg tábort erősítem, szóval minden kis sikernek nagyon örültem. Nehéz volt, nekem is, Petinek is, a szüleimnek is. Hetente 3-4 alkalommal több órát vigyáztak a gyerekere, én ültem az asztalnál ,tanultam, ők meg vagy játszottak, vagy anyukám órákig sétált velük. Így annyira nem vették észre a hiányomat, hiszem ha bármi volt, itt voltam, egész nap láttam, ha meg nagyon elegem lett, leültem egy fél órára és együtt szórakoztunk. De sokszor előfordult az is, hogy éjszaka tanultam, házit írtam. Egyik hétvégén pénteken 1, szombaton 3 vizsgám volt...Na de ennyit erről, ezen is túl vagyunk :) Szeptembertől jön az utolsó év, meg talán elkezdek valami mást is, de ez a jövő zenéje, vagy mije. 

Három napja most meg se állunk, egyébként nagyon furcsa, hogy nem kell tanulni, néha megijedek, hogy mit csinálok én, hát nekem vizsgám lesz! Közben nem is. Anyuval vagyunk elég sokat, náluk nagy kert van, illetve változatosabb utcák (még), így sétálunk, vagy bent felfedezik a lányok az új környezetet. Laura megőrül Manóért, a fekete mopszért, még nem dögönyözte meg, sajnos Manó elég heves kutyus, imád ugrálni, nyalakodni, de messziről hatalmas röhögéssel és sikításokkal üdvözli :) Mármint Laura a kutyát. 

Vásárolni is eljutottunk mostanában sokszor, és ma lesétáltunk a Duna partra is, lassan bejárjuk a várost teljesen. A legjobb, hogy nagyjából pont egy hónap múlva nyaralni megyünk a szüleimmel, ötösben. Peti max. 1-2 napra tud most jönni a munka miatt, de pótoljuk vele is később. Aztán mi még lehet szeptember elején is megyünk valahova anyuékkal, utána van egy wellness hétvége lehetőségünk négyesben, aztán megint anyuékkal...szóval sokat nem leszünk itthon, alig várom :) Közben még kibulizzuk magunkat két esküvőn is, a lányokat nem visszük, így augusztusban életükben először nem velünk alszanak egy szobában, hanem a mamával. Biztos furcsa lesz, kicsit izgulok is :) 

A nyaralások miatt is, sosem aludtak még máshol, és ugye a napirend is felborul, de elég talpraesettek vagyunk, megoldjuk. Imádom, hogy nem kell itthon ülnöm, és mindent megoldunk, mindig is így szerettem volna anyuka lenni, hogy bár alkalmazkodom a gyerekeimhez, de ne kelljen 100%-ban feladnom magam, vagy azt, amit szeretek csinálni, és ki tudjak kapcsolódni. Persze, hogy ezt megtehetem, abban hatalmas szerepe van a férjemnek és a nagyszülőknek is. 

Jaj, nem is írtam  a kilóimról :D Nagyon igyekszem a leolvasztásukban, de baromi nehéz basszus, azért azt hittem, könnyebb lesz. annak napok, amikor el se jutok a konyháig, mert mondjuk felváltva alszanak, tehát egész nap velem van egy gyerek, és nem tudok mellette főzni se, nemhogy enni, de az előbbi gond miatt amúgy se lenne mit. Vagy egész nap eszek, vagy néha semmit se. Amikor igen, próbálok egészséges kaját bevinni, de hát nem én leszek az új motivációs plakát a kismama klubban. Szóval ezen még dolgoznom kell, minden téren. De beszámolok, bármi legyen is az eredmény. 

Itt van pár kép is, hátha sikerül feltöltenem normálisan :)

Hm. Valaki ért hozzá, amúgy normál fotót miért így tölt fel ez az izé?