Szerintem minden első gyermekét/ikreit váró anyukának fel
kell lélekben készülnie a szülés utáni életreJ
Nem kell megijedni, nem annyira nehéz, mint amennyien a terhesség alatt
riogattak vele;) Viszont azt tapasztalatom, a férfiak szerint mi csak itthon
babázgatunk, úgyhogy nekik sem árt ezt elolvasni.
Nálunk már beállt a napirend, így én is visszatértem vagy
belerázódtam a mindennapokba. Jelenleg ez úgy néz ki, hogy hajnalban párszor
keltenek az ikrek, Laura szinte mindig eszik is egyet, a többi kelés inkább
csak simi, cumi visszarakás. Ezt általában a férjem csinálja, már csak ezért is
övé lehetne az év apukája díj. Volt már, hogy napokra el kellett utaznia, meg
persze olyan is, hogy én keltem előbb, vagy felkelek én is, szóval itt indul a
nap, bár szerencsére utána még hagynak aludni.
6 óra körül kelnek végleg, Dórika eszik, kicsit később Laura
is, ezután én reggelizek.
7.30-8 körül visszaalszanak, én elpakolok, mosogatok,
berakok egy mosást, ha kell, ruhákat hajtogatok, felmosok persze mondjuk ez nem
mindennapos) lezuhanyzok. Már fel is keltekJ
Játszunk, közben kétnaponta porszívózok, vagy legalább is a lakás egy részét.
10 óra körül jön megint az evés, ez már „rendes” étel, ezért
kicsit hosszabb idő, de jó mókaJ
Megint van egy szendergős rész, az ő részükről persze:P, ilyenkor főzök. Az
első 5 hónapban anyukám és a család többi tagja látott el étellel minket, ritka
szuper emberek, hogy ez alól így felmentettek, úgyhogy ebben nagy szerencsém
volt. Mivel most már figyelek az étkezésekre, és jobban el is vannak egyedül a lányok
(vagyis kettesbenJ),
most már megint az én feladatom (nekik délelőtt főzök, ha éppen olyan nap van).
Persze nem kell mindennap, mert igyekszem előre készülni.
11-12 körül megint ébrednek, játék és egy óra körül evés. Utána
szoktam levinni őket sétálni, ami általában 2-3 óra, ha megáll a kocsi, hamar
felkelnek, így ez azt jelenti, hogy csak megyek és megyek és megyek…általában
vásárolok is pár apróságot itthonra, ami elfogyott.
15-16 körül hazaérünk, megint esznek, szintén valami finom
babakaját, utána fürdésig már nem nagyon.
17 után kicsit már nehezen lehet velük bírni, ilyenkor nem
sok házimunkára van lehetőség már, nem mintha meg tudnék mozdulniJJ Ilyenkor énekelek
nekik, megint dalokat nézünk (angolul is).
19 körül fürdés, evés, ez egy 45 perc nagyjából, segítséggel,
ritkán fürdetek egyedül, de akkor azért van egy óra is. Utána elpakolunk,
netezünk, beszélgetünk Petivel (aki 18 körül ért haza valószínűleg), és igyekszem
kilenc után kicsivel lezuhanyozni, lefeküdni.
A legtöbb napon van itt valaki, babázni, úgyhogy ha valami
dolgom van, el tudok menni, bár ez mostanában ritka, de mondjuk az is jó, hogy
be tudom fejezni a takarítást, mondjuk, mert a nagyi szórakoztatja őket.
Persze szoktam netezni is, most is azt csinálom:P általában
ha alszanak, vagy együtt nézünk filmeket, sorozatokat, úgyhogy nem panaszkodok,
mindenre van idő, de ez azt jelenti, egész nap nem állok meg tulajdonképpen. Azért
is jutott eszembe pont, mert ma is rohangálok fel-alá, hogy rend legyen, éhen
se haljunk és végig gondoltam, hogy egész nap csak megyekJJ Remélem senki nem érzi
ezt egy negatív posztnak, mert nem annak szántam, szeretem, hogy itthon vagyok
velük, és tudom, ez most erről szól, de jó tudni róla előre!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése