2014. december 9., kedd

Rúzshurrikán

Milyen hülye cím, mi? :) 
Arra utal, amivel foglalatoskodtam az elmúlt hetekben, jó, nem ez tette ki a napom nagy részét nyilván, de emiatt sem írtam ide ennyit - elég volt egy blog :P Igen, blog, mert ez egy blog neve, az enyémé! 
Régen is volt egy másik blogom, elég kis kezdetleges, de mindenféléről írtam, ami belefér a szépségápolás témakörbe, és egy-két más dologról is. Nagyon hiányzott, de a terhesség alatt semmi kedvem nem volt hozzá, az anyagiak se erre a részre mentek, az ikrek mellett egyértelmű volt, hogy egyelőre nem folytatom, aztán most pár hete elkapott a hév, úgyhogy csináltam egy új blogot. 

Úgy éreztem, ide nem fér, nem illik, illetve a blogger-t se nagyon szeretem, ezért teljesen új helyen kezdtem. Biztos nem fogom megváltani a világot, nem leszek sztársminkes se, de akkor is szórakoztat ez az egész, úgyhogy írom, az se baj, ha nem olvassa senki :)

Szóval az új blogom itt érhető el, természetesen a mostani babás is megmarad :) Akit érdekel az a téma is, várom :)



2014. december 2., kedd

Naptár fotózás

Kicsit kevesebbet ülök mostanában a gép előtt, ezért nem igazán írtam bejegyzést, pedig biztos tudnék miről. Nagyon jól vagyunk, lányok őrülten mozgékonyak, egész nap - szó szerint - rohangálnak, dumálnak, játszunk...

Mivel közeledik a Karácsony, csináltattunk pár fotót róluk, legyen 1-2 profi kép, volt pár ruha, amiben szerettem volna őket megörökíteni, pl. a keresztelőn felváltva aludtak, így nem volt közös képük, és hát szeretnénk a nagyszülőket is meglepni -1 naptárral (elvileg ők nem olvassák a blogot). 

Eredetileg minden hónaphoz külön képet szerettem volna a hónapra jellemző dolgokkal, de elég fáradtak voltak a lányok, bár ha jól gondolom, találok a "fiók mélyén" még pár képet róluk :D 

Párat kiválogattam, ilyesmik készültek:






















Megyek is, mert már a tv mellett járnak :))))

2014. november 15., szombat

Bejelentkezés



Tudom, jó régen írtam, de két hetet a szüleimnél töltöttünk, és ott nem igazán volt lehetőségem blogolni, szóval elnézést :)

Nemsokára aktívabb leszek, de erről bővebben szintén később :)

Lányokkal minden rendben, hihetetlenek. Mindketten mennek már minden segítség nélkül, egész nap iszkolunk utánuk. Szó szerint minden érdekli őket a környezetükből, úgyhogy egész nap "beszélgetünk" :) 
Lassan kezd eluralkodni rajtam a Karácsony szelleme, nagyon várom most is ezt az ünnepet, tavaly is nagyon meghitt volt, hiszen először töltöttük négyesben, viszont most azért lesz még érdekesebb, mert már tényleg látják, ami körülöttük folyik, alig várom, hogy lássam a kis arcukat reggel, amikor meglátják a fát :) Ajándék terén próbálom már most bevezetni, hogy egyrészt értelmes ajándékot kapjanak, másrészt keveset. Így is érkezik legalább 5-6 helyről valami, ha mindenki egyet vesz, az is több, mint elég, pláne, hogy sajnos a játékok soha nem lesznek olyan érdekesek, mint a távirányító vagy éppen a szalvéta tartó, esetleg egy zacskó... :) 
Idén a dekorációra is különös hangsúlyt fektetek, pl. most kerültek le az őszi ablak matricák, amiket már kívülről tudtak, tényleg nagyon szeretik az ilyen újdonságokat, egész nap mutogatják, megnézzük...szóval fontos, hogy sok érdekes dolgot helyezzek el hónapról hónapra :))
Sütni, a konyhában tenni-venni is többet fogok, most már nekik is készülnek a finomságok! 

Van más is, akit már kezd elkapni a készülődés öröme? :)



2014. október 30., csütörtök

Keresztelő

Nem tudom, mennyire írtam erről a blogon, de október 19-én megkereszteltettük a leányainkat :) Sokat vacilláltunk ezen, egy ideig azon az állásponton voltunk, majd ők eldöntik felnőttkorban, viszont aztán arra is rájöttünk, ebből hátrányuk nem származik majd, így beadtam a derekam, behódoltam a családi nyomásnak :) - jó, nem volt vészes, nyilván ha nem akarjuk, nem történik meg :)
Keresztanyuka unokatestvérem lett, ő volt az esküvői tanúm is, meg kb. mindig minden ő, ha kell valaki, gyakorlatilag amikor megtudta, hogy terhes vagyok, már ugrándozott örömében, hogy végre keresztanyuka lehet, így meg se fordult a fejemben, hogy nem ő lesz :) 
Keresztapuka szerepre kicsit formabontó módon nem az párját kértük fel, hanem egy jó barátunkat és mindenkori fotósunkat. Nekem ezek a szerepek fontosak az életemben, sajnos a keresztapukám már nem él, de mindig is szoros viszonyt ápoltam a keresztszüleimmel, és szeretném, ha a lányaim is hozzájuk fordulhatnának, ha úgy gondolják, itthon nem kapják meg, amit keresnek :) (van ilyen, én pl. egyszer úgy összevesztem anyuval, hogy elkezdtem csomagolni, én márpedig elköltözöm a keresztékhez! felkiáltással, nyilván nem, lett belőle semmi, de örülnék, ha egy ilyen helyzetben is tudnának hova rohanni, még ha csak gondolatban is).
Szerintem szép volt a szertartás maga, jól éreztük magunkat utána is, és akkor most erről csatolnék is pár fotót :)))
A szertartás fotóit nem a keresztapuka készítette, hanem egy másik fotós, az ebédnél kapta elő Roland a gépét csak :)

megkapták az első ékszereket :) ezek a képek már a keresztelő után készültek, Laura a szertartás után kidőlt, így közös képük nem készült már :)


Dóri az én keresztanyukámmal


Laura felkelt, Dóri lefeküdt :D




van, akit nem érdekelt a keresztelő :D


templom előtt


Dóri


a kis család egy része


Dóri és az apukája


Laura és a keresztapukája


unokabátyámmal


:)









2014. október 17., péntek

Szülinapi képek

Egy hete megtartottuk családi és baráti körben a lányok születésnapját, tegnap kaptam kézhez a fotókat, úgyhogy hoztam egy párat ide a blogra is :)

Dórinak nem volt délután túl jó kedve, szerintem fog problémái voltak, így mosoly itt még nem volt :)


Viszont valaki pótolta a vigyort helyette is :)


Érkeznek a vendégek.


Mini oroszlán támadásban:


Egyik ajándék két doboz duplo volt, hát látszik, ki örült neki a legjobban :)


Na jó, én is szeretek legózni :)


Életem legelső tortája, nem lett tökéletes, viszont még a torta utálók szerint is finom volt és elmondhatom, hogy a lányaim első születésnapjára én sütöttem a tortát, azért büszke voltam magamra nagyon :D


Ők cupcake-et kaptak, hátha megfogdosnák, de inkább csak eszegettek belőle.



Járássegítő, imádják.


Egyik mama és dédi:


Dórika jobb kedvűen sétálgat:


Kaptak kis asztalt és székeket is, állati cukik, ahogy ott ülnek :)


Ez meg egy grátisz fotó a hatalmas szemű Dóriról.


Ajándékok tekintetében próbáltam elérni, hogy ne szálljon el senki, és tippeket is adtam, mi az, amire szükség van, vagy hasznosnak tartjuk és még nincs. Duplot nagyon szerettünk volna, pedig azt meg sem beszéltük, kaptak még 1-2 ruhát, egy xilofont, egy "baba kongát", formabedobót. Megbeszéltük, hogy ajándékok terén megpróbáljuk tartani a kevesebb több elvet, jelen esetben úgy, hogy inkább egy-egy ajándékot kapjanak, de az hasznos legyen, vagy készségfejlesztő. Nem szeretném, ha kialakulna az a szokás, hogy elhalmozzuk őket, nyilván most még nem érzik, de a családot rá kell szoktatni :)

Egyébként minden szuperül sikerült és igazán emlékezetes lesz az első születésnapjuk, a torta miatt alig aludtam akkor éjszaka, hát ezt biztos sosem felejtem el :D